Mozgásérzékelő világítás

Használtatjuk-e egy olyan társasház lépcsőházát szombaton, amelyet mozgásérzékelő világítással szereltek fel?

A Gemárában azt találjuk, hogy ha valaki (szombaton) olyan tevékenységet végez, amelynek következménye egy másik tevékenység létrejötte, és ez a másodlagos tevékenység nem szándékos, akkor ez utóbbi cselekedet menetesül a Tóra szombati tilalmai alól. Fontos feltétel továbbá, hogy a másodlagos tevékenység létrejötte ne legyen feltétlenül elkerülhetetlen következménye az elsődleges cselekedetnek. Erre példa a gyepen sétálás, melynek nem feltétlen következménye az, hogy fűszálakat túrunk ki a cipőnkkel (ami tilos szombaton). Egy olyan dologról azonban, amelyről biztosan tudjuk, hogy bekövetkezik valamely tevékenységünk okán, már nem állíthatjuk, hogy nem szándékos, hiszen egyértelmű, hogy megtörténik. Ez a helyzet a lépcsőházban elhelyezett mozgásérzékelő világítással is, melyet bár nem szándékunk működésbe hozni, még is előre tudjuk, hogy amint elhaladunk az érzékelő mellett, az működésbe hozza a lámpákat.

Ezért ebben az esetben tórai tilalom áll fenn, hiszen nem hivatkozhatunk a szándék hiányára. Létezik azonban egy könnyítés: amennyiben nincs szükségünk a másodlagos tevékenységre, azaz esetünkben a lámpák által kibocsájtott fényre (mert nappal van, avagy az egyik lakó kinyitja lakása ajtaját, s az onnan kiszűrődő fény elegendő világosságot ad), akkor használhatjuk a lépcsőházat. További lehetőség, ha egy nem zsidó ember mögött haladunk, s ő az, aki miatt a világítás bekapcsol. A közterületeken elhelyezett mozgásérzékelő lámpák és térfigyelő kamerák működése azonban semmilyen tilalomba sem ütközik, mert az utcán haladó embernek semmilyen haszna sem származik belőlük, nem úgy, mint a lépcsőházi világítás esetében, melyre szüksége lehet az ott közlekedőnek.